Milyen egy interview saját székben?

szerk.: Zoli
 
Fárasztó.
Kifejtve:
Jó alaposan felkészültem, korán felkeltem, összegyűjtöttem egy-két képet a munkákról amiket csináltam, 3 KV a bélésbe, meg egy magam elé készítve, innivaló magam mellé.
Az interview pontban a megbeszélt időben kezdődött Skype-on. Miután leellenőriztük a kapcsolatot (ami meglepően jó volt), a bemutatkozás után elkezdődött a kérdezz-felelek. Az irodavezető nagyon szimpatikus volt, igazi mérnök kinézetű (az a télapós mérnök), a nagyfőnök, pedig nagyfőnök kinézetű, állandóan mérlegelő tekintettel, de nem humorérzék nélkül.
Sokat kérdeztek a munkám különböző területeiről, és egyes munkákról, majd én kérdezhettem.
Elég nagy cég, kb 80-90 embert foglalkoztat földmérőt/várostervezőt/rajzolót. 20 terepi csapatot tud kiállítani teljes felszereléssel.
Ezután rátértünk a szponzorációra, meg hogy mikor... Van-e kérdésem, tudok-e mindent, stb.
Igazából, mikor mondtam, hogy szeptember közepe lenne a leghamarabbi alkalmas időpont, akkor csak azon kezdtek el tanácskozni, hogy melyik iroda is szponzoráljon akkor engem a 3 közül Cairns/Mackay/Townsville...
Izgalmas a dolog, de valahogy kisebb, otthonosabb cégre számítottam... Segáz... Próbának+tapasztalatnak nem volt rossz, egy hét mire megrágják magukban a dolgot, aztán lesz valami... Azok a mocskos anyagiak sokat fognak nyomni a latban...
Addig is ráhajtok a sulira...